Puha PVC csőgyártási folyamat: extrúdiós öntési eljárás

Az extruder csavarja három részre oszlik: tápláló szakasz (tápláló szakasz), olvasztó szakasz (kompressziós szakasz), adagoló szakasz (homogenizációs szakasz), ezek a három szakasz felel meg az anyagnak, és három funkcionális területet alkot: szilárd szállító terület, anyag plaszticáló terület, olvadtszállító terület.

A szilárd szállítóterületen a cső hőmérsékletét általában 100-1400°C között szabályozzák. Ha az adagolási hőmérséklet túl alacsony, a szilárd szállító terület meghosszabb, így csökken a plasztikáló zóna és az olvadékszállító zóna hossza, ami rossz plaszticizációt okoz és rontja a termék minőségét.

Az anyag plaszizáló zónában a hőmérsékletet 170-1900°C között szabályozzuk. Ennek a szakasznak a vákuumfokának szabályozása fontos folyamatindex. Ha a vákuum mértéke alacsony, a kipufogóhatás is befolyásolja, ami légbuborékok keletkezik a csőben, ami komolyan rontja a cső mechanikai tulajdonságait. Ahhoz, hogy az anyagban lévő gáz könnyen kiszökhessen, az anyag plaszicikodásának mértékét szabályozni kell, hogy ne legyen túl magas, és a kipufogócsőt gyakran kell tisztítani a elzáródás elkerülése érdekében. A cső vákuumfoka általában 0,08-0,09MPa.

Az olvadékszállító területen a hőmérsékletnek valamivel alacsonyabbnak kell lennie, általában 160-1800 °C. A csavarsebesség növelése ebben a szakaszban, a gépfej ellenállásának csökkentése és a plaszticáló zóna nyomásának növelése mind elősegíti a szállítási sebesség javítását. Hőérzékeny műanyagok, például PVC esetén ebben a szakaszban nem lehet túl hosszú maradási idő. A csavar sebessége általában 20 — 30 fordulat/perc.

A fej fontos része az extrúziós öntésnek, és feladata, hogy magas olvadási nyomást generáljon és a olvadt kívánt formára formázza. Minden alkatrész folyamatparaméterei: a szerszámcsatlakozó hőmérséklete 1650C, a szerszám hőmérséklete 1700C, 1700C, 1650C, 1800C, 1900C.